A fjordokhoz ugyanúgy vágyakozom, mint a mediterráneumba, mégis mindig középen találom magamat. A fönt és a lent között. Néha ugyan oldalirányba is elfordítom fejemet, hol Nyugat, hol Kelet felé, de az ide-oda forgatásból legfeljebb egy „nem” kerekedik ki. Talán mégis többet kellene Észak-Dél irányba mozgatnom, hogy kijöjjön már végre egy „igen”. Igen. Úgy jó lesz!.
